Már is itt az első vers :

Szeretnélek szeretni..

Fájdalmas kín,
átkarol itt.
Átsüvít lelkemen
minden egyes sejtemen.
Remeg a térdem
rád gondolok éppen.
Barátom a bánat
mikor magam előtt látlak.
Érzem a kínt
mi megfojtani kész
szememből egy könnycsepp tör ki
majd követi őt a többi.
Csalódások sortüze,
életemnek ékköve,
szeretnélek szeretni
szívemet eléd emelni,
mert életemet nélküled
elképzelni NEM lehet...


Igen hát ez egy eléggé búskomor versike lett.. Sajnálom is szegényt hogy nem vidámabb..:'(